A munkaerőhiány aggasztó problémája miatt felértékelődött a munkatársi ajánlás jelentősége. A cégek egyre nyitottabbak e téren és jobban megbecsülik, ha egy dolgozójuk új embert tud hozni egy megüresedett pozícióba. Ha az új munkaerő végül beválik, igazi win-win szituáció alakul ki: az új ember költséghatékony módon érkezett, de a közvetítő kolléga is megkapja a maga jutalmát.
Fotó: Paylab.com
Mint tudjuk, a személyes ajánlás a legjobb reklám. Mivel a magas foglalkoztatottság miatt ma már szinte minden iparágban egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találni, a munkaadók a munkaerő-közvetítő cégek mellett szívesen használják az alkalmazottaik kapcsolati hálóját is. Hiszen sokszor a legjobb ember egy ismerős ismerősének ismerősén keresztül érkezhet a céghez, egy olyan személy, aki nem keres aktívan állást, de az ajánlásnak köszönhetően eljut hozzá egy jobb és újabb lehetőség híre. Amennyiben a beajánlott ember a próbaidő letelte után is marad, akkor sok esetben a cég örömmel kifizeti az ajánlatot tevő alkalmazottnak az ún. toborzási bónuszt. Ez a korábban ritkán használt juttatási forma nem véletlenül egyre népszerűbb a régiónkban, hiszen a fent leírtak mellett építi az employer brandet és nem utolsó sorban pozitív hatással van kollegális viszonyokra is.
Éppen ezért egy nemzetközi bérösszehasonlító portál megnézte, hogy hogyan alakultak a toborzási bónuszok a közép-kelet-európai régióban.
A barátok és ismerősök nagy hatással vannak a karrierünkre
Egy kötetlen és nyitott beszélgetés során az ember sokkal több és hitelesebb információt tud meg egy cég működéséről, a munkakörülményekről, a csapatról vagy egy adott munkakörről, mint az állásinterjún. Éppen ezért az egyik legmegbízhatóbb ajánlás az, ami egy megbízható forrástól, a barátainktól, rokonainktól, ismerőseinktől érkezik. Nem véletlen hát, ha a munkaadók is egyre szívesebben jutalmazzák azokat az alkalmazottakat, akik új embert hoznak a céghez. Persze ennek az egyik legfontosabb feltétele az, hogy az új ember – legtöbb esetben – legalább egy évig a cégnél maradjon.
A Paylab.com által megvizsgált közép-kelet-európai országok közül Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon a legnépszerűbbek az ún. toborzási bónuszok. A cseheknél a megkérdezett dolgozók 11.8%-a, a szlovákoknál 10.4%, hazánkban pedig 5.1% részesül ebben a juttatásban.
Fotó: Paylab.com
Leginkább a fővárosi, külföldi tulajdonú IT cégek adják
A kutatásból az is kiderült, hogy a fővárosokban gyakoribbak ezek a bónuszok, hiszen jellemzően ott csoportosulnak a nagyvállalatok központjai. Pozsonyban például a dolgozók 14%-a, Prágában 13%, Budapesten pedig 11% kap ilyen juttatást.
Iparágak szerinti bontás alapján az informatika területén a legelterjedtebb az ismerősök útján történő toborzás, ami nem véletlen, hiszen az egyik legnagyobb munkaerőhiánnyal éppen az IT cégek küszködnek. A Fizetesek.hu tavalyi felmérése alapján az informatikusok és mérnökök körében a munkavállalók 7%-ának felajánlották ezt a juttatást.
A külföldi nagyvállalatoknál a leggyakoribb a toborzási bónusz. Csehországban a multiknál dolgozó munkavállalók 24%-a mondta azt, hogy náluk bevezették ezt a juttatást, Szlovákiában 21%, Magyarországon pedig 18%.
